Lemezkritika: Savages - Adore Life
2016. január 22. írta: aron.kovacs

Lemezkritika: Savages - Adore Life

savagesadorelife.jpg

Az Adore Life a Savages második albuma és az elődje - mi tagadás - igazán erős volt. A 2013-as Silence Yourself széleskörű kritikai elismerésben részesült és sok magazin meg blog az év egyik legjobb albumának választotta. Jehnny Beth durva posztpunk négyesének legnagyobb eredménye viszont máig bemutatkozó kislemezük, a 2012-es "Husbands", egy elképesztően erős, erőszakkal és nihilizmussal teli dal, ami nagyobbat ütött, mint bármelyik punkzenekar bármelyik dala az évtized első felében. Azonban, ha most újrahallgatnánk a Silence Yourselfet, azt vennénk észre, hogy messze nem olyan nagy élvezet, amilyennek a jó kritikákból gondolnánk. Nem mintha nem lenne jó lemez, csak éppen voltak izgalmasabb és emlékezetesebb dolgok is 2013-ban és a Silence Yourself valahogy nem az a fajta album, amit csak úgy jókedvemben feltennék egy este. Az igazság az, hogy a Savages igazi ereje mindig is koncertjeikben rejlett; jelenleg ők az egyik legerősebb koncertzenekar, a tiszta feketében fellépő tagok és az Ian Curtist idéző stílusban éneklő Beth nagyon hatásosak, kissé hatásosabbak is, mint második nagylemezük.

Az Adore Life-on vannak jó pillanatok, mint az első kislemezként kijött, még mindig nagy erejű "The Answer", egy belassultabb, de zúzós riffekkel teli és nagyszerű albumnyitás. A legjobb talán az "Adore" szinte epikus méretű, post-rock felé hajló ballada, amelyen Beth arról elmélkedik, hogy emberi dolog-e ugyan imádni az életet. Ez az album egyetlen igazán meglepő pillanata, ahol a Savages elhagyja nevéhez illő, dühös és zajos gitárcsépelését és ijesztő témákat bogozó szövegeiket öt percnyi mélyebb gondolat kedvéért. Az "Adore" a Savages eddigi legfontosabb állítása és már most érezhető, hogy bérelt helye van 2016 legnagyszerűbb dalai között. Az albummal azonban nem ez a helyzet - a legtöbb dal felejthető és ha a szövegeknek van is ereje, a hallgatók többsége nem fog csak ezért visszatérni az Adore Life-hoz. 3/5

Matador, 2016

A bejegyzés trackback címe:

https://thesmith.blog.hu/api/trackback/id/tr148302802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása